teruletfejlesztes header 11

2016.01.25-én érkezett kérdés

A TOP 4.1.1 – Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában az alábbi tisztázandó kérdés merült fel:
 
-    Az önállóan támogatható tevékenységekre vonatkozó műszaki-szakmai elvárások (9-10 o.) b) és e) pontjai vonatkozásában értelmezési gondjaink vannak (konkrét példa alapján szemléltetnénk):
…. község 464 fős település. A település önkormányzata szeretne pályázni.
Területi ellátási körzetközpontja (telephely) … városa  (1075 fővel).
Ezen kívül még ….. község (532 fő) is része az ellátandó körzetnek.
 
Háziorvosi rendelő fejlesztése azon települések esetében támogatható, ahol a fejlesztendő háziorvosi szolgálat által az adott ellátási körzetben ellátott betegek száma eléri az 900 főt, gyermek háziorvosi szolgálat esetén 300 főt. Vegyes praxis esetében az ellátási körzetbe tartozó felnőtt és gyermek létszámnak együttesen kell elérnie az 900 főt.
Az ellátott betegek száma esetében kizárólag az ellátási körzetbe tartozó, OEP által igazolt ellátandó lakosságszám (leadott kártyaszám nem!) vehető figyelembe.
 
Kérdésünk az, hogy …. község esetében az ellátási körzethez tartozó összlétszám (464+1075+532 fő = 2071 fő) számít vagy kizárólag a település lakosainak száma (464 fő) az ellátási körzeten belül?  Az 1. variáció alapján a község pályázhat, míg az utóbbi lehetőség alapján nem felel meg a felhívás követelményeinek.

Fenti kérdésre kiküldött válasz

A "TOP-4.1.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése" c. felhívás lehetőséget biztosít arra, hogy egy praxishoz tartozó több település rendelőinek helyt adó helyiségek, épületek fejlesztése egy projekt keretében valósulhasson meg.
Háziorvosi rendelő fejlesztése esetén a háziorvosi szolgálat (felnőtt, gyermek, vegyes praxis) által ellátott betegek számára vonatkozó előírásokat az adott ellátási körzetre vonatkozóan szükséges teljesíteni. Ahol az ellátási körzet több település közigazgatási területére kiterjed, a több település által alkotott ellátási körzetbe tartozó OEP által igazolt lakosságszám vehető figyelembe, és ennek szükséges elérnie a felhívásban meghatározott minimumot.

2016.01.25-én érkezett kérdés

A TOP 4.1.1 – Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában az alábbi tisztázandó kérdés merült fel:
Amennyiben támogatható a község fejlesztési projektje úgy az ellátási körzetközpont (telephely) támogató nyilatkozata elegendő-e vagy szükség van konzorciumban történő pályázásra?

Fenti kérdésre kiküldött válasz

Amennyiben a projekt egy praxishoz/körzethez tartozó több település rendelőinek, tanácsadóinak fejlesztését célozza, a projektjavaslat benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség. Ebben az esetben a háziorvosi/fogorvosi/védőnői praxis/körzet/ügyelet/iskola-egészségügyi ellátás elsődleges ellátási helyét (székhelyét) biztosító önkormányzat jogosult a projektjavaslatot benyújtani konzorciumban a fejlesztéssel érintett praxishoz/körzethez tartozó települési önkormányzattal/önkormányzatokkal. Több településre kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok erre irányuló megállapodásukban határozzák meg a 2015. CXXIII. tv 6. § (1) bekezdése alapján. Amennyiben a praxishoz/körzethez tartozó települések nem mindegyikén valósul meg fejlesztés, a fejlesztéssel ilyen módon közvetlenül nem érintett településnek nem szükséges a konzorciumban részt vennie, azonban csatolni szükséges a praxishoz/körzethez tartozó, de a konzorciumban nem résztvevő települések támogató nyilatkozatát is (amennyiben a praxishoz/körzethez tartozó települések közül csak egyetlenegy település kíván projektjavaslatot benyújtani, abban az esetben is csatolni szükséges a praxishoz/körzethez tartozó további települések nyilatkozatát).

2016.01.25-én érkezett kérdés

A TOP 4.1.1 – Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában az alábbi tisztázandó kérdés merült fel:

Az önállóan nem támogatható, választható tevékenységekre vonatkozó műszaki-szakmai elvárások között ( felhívás 12. oldalán található) járműbeszerzésre vonatkozó speciális feltételek között az elszámolható költségek megjelennek.

Kérdés:  személygépkocsi, segédmotoros kerékpár, kerékpár beszerzésekor milyen eljárásrendet kell követni (3 árajánlat bekérése elegendő vagy mi szükséges ehhez)?
Ugyanígy az egyéb kapcsolódó eszközök, berendezések (pl. bútorzat, árnyékolástechnika) kapcsán mit kell követni?

Fenti kérdésre kiküldött válasz

Járműbeszerzések és eszközbeszerzések esetén a hatályos közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alapján szükséges eljárni.

2016.01.25-én érkezett kérdés

A TOP 4.1.1 – Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában az alábbi tisztázandó kérdés merült fel:
Az eszközbeszerzések,  (Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek) az összprojekt hány %-át tehetik ki (a felhívás 29. oldalán – elszámolhatóság) ez nincs feltüntetve.

Fenti kérdésre kiküldött válasz

Eszközbeszerzésre vonatkozóan nem került százalékos korlát meghatározásra a projekt elszámolható költségei arányában.

2016.01.25-én érkezett kérdés

A TOP 4.1.1 – Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában az alábbi tisztázandó kérdés merült fel:
Önkormányzatoknál a kötelező könyvvizsgálat továbbra is 50 millió Ft feletti pályázati forrás igénybevételével megvalósuló fejlesztéseknél kötelező?

Fenti kérdésre kiküldött válasz

Nem kötelező a könyvvizsgálat, a felhívás keretében nem elszámolható költség.

2016.01.25-én érkezett kérdés

„Az Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése című TOP 4.1.1-15 kódszámú felhívás 3.1.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek című fejezetének c) pontja tartalmazza az energiahatékonysági intézkedéseket.
A felhívás 3.2.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységekre vonatkozó műszaki-szakmai elvárások című fejezet 1) pontja részletezi a kötelezően megvalósítandó energetikai intézkedéseket.
… esetében konkrét fejlesztési igény jelent meg olyan egészségügyi intézmény fejlesztésére, amely egy épületben kap helyet egyéb, az adott intézkedés keretében nem támogatható funkcióval. Az épület egészére vonatkozóan a tulajdonos települési önkormányzat a TOP 3.2.1 felhívás keretében is, az épület egészére vonatkozó energetikai támogatási kérelmet kíván benyújtani. Utóbbi esetben az épületenergetikai fejlesztés műszaki követelményszintje várhatóan magasabb, mint a TOP 4.1.1-15 felhívás jelzett szakaszaiban megfogalmazott követelményszint.
Kérdésünk, hogy abban az esetben, ha a tárgyi épületre vonatkozóan a támogatást igénylő önkormányzat mind a 4.1.1, mind a 3.2.1 kódszámú intézkedés kapcsán támogatási kérelmet kíván beadni, a már megjelent 4.1.1-15 kódszámú felhívás szakmai programjának kidolgozása kapcsán számoljon-e a kötelezően az orvosi rendelő épületrészén megvalósítandó energetikai fejlesztéssel, vagy ebben az intézkedésben nem.
Jogosult-e a támogatást igénylő arra, hogy a 4.1.1-15 felhívás keretében megvalósuló kizárólag szakmai fejlesztés mellett, az épület egészére vonatkozó 3.2.1 intézkedés során valósítsa meg az orvosi rendelő épületrész energetikai fejlesztését is.
További kérdésként merül fel, hogy a tárgyi fejlesztés esetében a TOP 4.1.1-15 felhívás keretében megvalósítható-e részlegesen a kötelezően előírt energetikai intézkedés. Konkrét esetben kicserélhetők-e a homlokzati nyílászárók a hatályos, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak megfelelően, illetve elvégezhető-e a fűtési rendszer korszerűsítése a külső határoló felületek (homlokzat) utólagos hőszigetelése nélkül. Természetesen ez utóbbi munkanem az épület egészére vonatkozó, a TOP 3.2.1 felhívás keretében elnyert támogatás esetén megvalósulna. Indokolt lenne műszakilag ez a megosztás azért is, mert nem garantálható, hogy a két intézkedés kapcsán a tényleges kivitelezés egy időpontban, illetve egy nyertes kivitelező által valósuljon meg.”

Fenti kérdésre kiküldött válasz

A TOP 4.1.1-2015 felhívás kapcsán:
Részleges szigetelés és nyílászárócsere nem megengedett a felhívásban, csak az egész épületet lehet szigetelni és nyílászárókat cserélni, úgy, hogy beruházást követően a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység legalább a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába essen. A költségeket pedig arányosítással lehet szétosztani. A támogatható funkciókra jutó költségrész támogatható, az egyéb funkciókra jutót pedig önerőből kell finanszírozni. Ugyanez vonatkozik a fűtési rendszer korszerűsítésére is, azaz csak akkor lehet fűtési rendszert korszerűsíteni, amennyiben a teljes épület, illetve önálló rendeltetési egység legalább a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik. Ebben az esetben is a költségeket arányosítással lehet megállapítani. Az épület szintű  teljes fűtési rendszer korszerűsítés költségeiből a támogatható funkciókra jutó költségrész a támogatható, az egyéb funkciókra jutó költségrészt pedig önerőből kell finanszírozni. Itt nincs kizárva a részleges felújítás lehetősége (például a támogatott funkciót ellátó helyiségekben radiátorcsere), tehát a támogatható funkciót ellátó helyiségekben lehet korszerűsítést végezni, jellemzően ilyen lehet a radiátor-radiátorszelep cserék, és az adott helyiség hőmérsékletét szabályozó eszközök beépítése. De ezek is csak akkor végezhetők, ha a teljes épület a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik.
 
A TOP 3.2.1-15 felhívás kapcsán:
A felhívás keretében kizárólag az alábbi intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk energiahatékonysági fejlesztése és az épületek megújuló energia-felhasználásának növelése támogatható:

  1. Alap- és középfokú, valamint állami felsőfokú oktatási intézmények és kapcsolódó épületeik: iskolaépület, kollégium, tornaterem, tanműhely;
  2. Kulturális és művészeti oktatást végző intézmények;
  3. Művelődési házak, színházak, egyéb, rendszeresen használt közösségi terek;
  4. Kulturális, tudományos kiállítótermek, múzeumok, könyvtár, levéltár;
  5. Klubok, foglalkoztatók;
  6. Közigazgatási funkciót ellátó hivatali épületek;
  7. Idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, valamint hajléktalanok otthona;
  8. Közcélú, nem professzionális sporthoz kötődő sportlétesítmények, fedett uszodák, közcélú szabadidős létesítmények;
  9. a TOP 4.1.1 felhívásokban támogatható funkciót ellátó épületrészek (háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat, fogorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátás, hajléktalanok ellátására létrehozott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat);
  10. TOP 4.2.1 felhívásokban támogatható funkciót ellátó épületrészek (étkeztetés; közösségi ellátások; házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás; utcai szociális munka; nappali ellátások, család- és gyermekjóléti szolgálat/központ);
  11. TOP 1.4.1 felhívásokban támogatható funkciót ellátó épületrészek (bölcsőde; óvoda; óvoda-bölcsőde, mint többcélú intézmény).
    melyek esetében

- az a) – h) pontokban felsorolt intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk önállóan is vagy az a) – k) pontokban felsorolt intézményekkel és kapcsolódó infrastruktúrájukkal kombinálva (minimum kettő, de akár több funkciót együttesen magában foglaló épületek);
- az i) – k) pontokban felsorolt intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk önállóan nem, csak az a) – k) pontokban felsorolt intézményekkel és kapcsolódó infrastruktúrájukkal kombinálva (minimum kettő-, de akár több funkciót együttesen magában foglaló épületek) támogathatóak.
 
 A sárgával kiemelt esetet megvalósító épület esetén csak épület szinten lehet szigetelni, nyílászárót cserélni, fűtési rendszert korszerűsíteni az alábbiak szerint:  

A felhívás 3. pontja szerinti önállóan támogatható tevékenységek

a) Önkormányzati tulajdonú épületek[1] energiahatékonyság-központú fejlesztése, külső határoló szerkezeteik korszerűsítése által
- Épületek hőtechnikai jellemzőinek javítása, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, a felhívás megjelenésekor hatályos 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet (továbbiakban: TNM rendelet) 6 .§. (5) és (6) bekezdéseinek b) pontjaiban megfogalmazott „hazai vagy uniós pályázati  forrás” felhasználása esetében alkalmazandó követelményeknek megfelelően, a külső határoló szerkezetek (beleértve a pince- és zárófödémeket vagy a fűtött tetőteret határoló szerkezeteket) utólagos szigetelésével, külső nyílászárók cseréjével vagy korszerűsítésével, vagy az épületek nyári, passzív hővédelmének javításával.

b) Fosszilis energiahordozó alapú hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje, valamint a kapcsolódó fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése, amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület megfelel a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. melléklet II. pont előírásainak:
- hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje (meglévő fosszilis alapú hőtermelő cseréje egy korszerűbb fosszilis alapú hőtermelőre vagy biomassza kazánrendszer telepítése);
- fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, cseréje;
- hőleadó berendezések korszerűsítése, cseréje;
- projektek kapcsán szükséges kéménytechnikai fejlesztések elvégzése.

 

 

 

Keresés

Térképszelvények

terkep 1

 

terkep 2